Kiállítás Tulln-ban - 2005. október 1.

Egy nagyon szép napot töltöttünk el Tulln-ban, itt immár minden évben hagyományosan megrendezésre kerülő kutya, macska, nyúl, tengerimalac kiállítást idén sem hagytuk ki. Készítettünk fotókat is, képes élménybeszámoló is készült a kirándulásunkról, remélem a képek segítségével ide tudom varázsolni azt a hangulatot, nyüzsgést ami egy ilyen rendezvényt jellemez.
 

Az indulás: Elkezdtük szervezni az utat, ez számomra mindig az egyik kedvenc fázisa az utazásnak, imádok tervezgetni! :o) Kezdett kikristályosodni az útvonal, a terv, ki az aki most jönni tud (szintén ezen a hétvégén került megrendezésre itthon is egy kétnapos kiállítása a Magyar Tengerimalac Klubnak, így volt aki szombaton itthon segített, minden rendben legyen. Pénteken a kiállítás berendezésénél, majd vasárnap az elpakolásnál ott tudtunk lenni, azt pedig sikerült megszervezni, hogy vasárnap bíráljak a kiállításon, így már minden akadály elhárult, mehettünk!) 4-en vágtunk neki az útnak, Holló Ildiék voltak az útitársaink. Az indulás kicsit döcögősre sikerült, miattam... Megbeszéltünk egy találka helyet ahonnan indulhattunk. Általában nem szoktam késni sehonnan, pontos szoktam lenni. Most szombat hajnalban azonban teljesen megfelejtkeztem az idő múlásáról, malacokat etettem, kutyát sétáltattam, addig addig míg pont egy órával elnéztem az időt.
Már útban voltam a metró felé, mikor is csöngött a telefonom, magabiztosan vettem fel, abban a tudatban, minden rendben.
Erre egy határozott hang szólt a telefonba, István volt az:  -Hol vagy!?!
Kicsit meglepődtem, átfutott bennem jó pár gondolat, miért hív fel ilyen korán azzal, hogy hol vagyok. Nem is maradt el a válaszom: -Hogy hogy hol??? Hát itthon, most indulok!
Erre ő: -Ja az jó, mi már itt várunk!!!
- Miért mennyi az idő??? A fenébe, elnéztem az órám... :o(((
Már kezdtem izgulni mi lesz, szegények mennyit várnak rám, de szerencsére találtunk egy olyan köztes új helyszínt ami mindenkinek útba esett, közelebb volt, a biztonság kedvéért egész lejöttek elém a metróhoz tuti ne tévedjek el, így végre engem is "felszedtek". Micsoda megkönnyebbülés!
Most már végre indulhattunk, irány Tulln!

Útközben sokat beszélgettünk, jó volt a hangulat, megbeszéltük ha odaérünk az elsők a malacok, bár Ildiék először a beagle (a kedvenc kutyafajtájuk) fajta bírálatához szerettek volna menni, de végül is megegyeztünk mindenre sort kerítünk. :o)

A kiállításon az egyes rendezvények, bírálatok, több csarnokban egyszerre folytak, nehéz volt mindig mindenhol ott lenni.

Most pedig a képes beszámoló:
A képekre kattintva azok nagyobb méretben is láthatóak lesznek.

Idén is bevásároltunk a Hansemann's-Team standjánál (honlapjuk címe: www.hansemanns-team.de), szuper illatú gyógynövényekből készült termékeik vannak, vettünk petrezselyem granulátumot, gyógynövény granulátumot, és széna granulátumot is. Télen ez nem csak vitamin forrás a malacoknak, de imádják is!
Rajtuk kívül több érdekes stand is volt, ahol nagyon klassz dolgokat lehetett kapni, fából készült ketrecekbe való feljáró, hozzá való "magasföldszinttel", szénatartó. Nagy sikert aratott a malacoknak való anyagból készült ágyak, és a szintén anyagból készült cső alakú bújókák is.

 

A tengerimalacok csarnoka, voltak itt még galambok, nyulak, és díszmadarak is.

Most pedig néhány malac fotó következik:

A malacok után, és közben kutyákat is nézegettünk, teljesen oda voltam értük. Ahogy ültek, várták a gazdi foglalkozzon velük, tudták, most róluk szól ez az egész. Néha találkoztunk egy egy kutyás ismerőssel, magyarokkal, egy lány ránk is köszönt: -Sziasztok! Istvánnal egymásra néztünk, mindketten azt hittük a másikunk ismeri, mire a lány: -Nem ismertek, de hallottam magyarul beszéltek, Ti is magyarok vagytok! :o) Jól esett ez a figyelmesség.

 

A bobtail a kedvenc kutya fajtám, az egyik csarnokban rájuk is találtunk. Természetesen azonnal készítenünk kellett néhány képet... :o)

 

A családom nagy kedvencei a terrierek, így pár képet nekik is csináltunk.
Ők pedig olyan helyesen ücsörögtek a kis asztalkájukon...

 

Kutyák után következzenek a macskák:

Pillanatkép egy macska bírálatról.

 

 

Az egyik csarnokban berendeztek Ausztriában őshonos halakat bemutató akváriumokat is,
valamint egy mesterséges tópartot
A magyar csapat (István most inkább a fényképész szerepét vállalta)

Mivel nagyon kedvelem a papagájokat, madarakat is, ezért őket sem hagyhattam ki a beszámolóból.

 

Papagájok röpdéi...

 

Ime a bírálatra is kiállított madarak, papagájok, pintyek, kanárik, alig tudtam innen elszakadni, annyi féle szín, annyi fajta mutatkozott be. Teljesen elvarázsoltak.
A látszat csal, ez a hullámospapagáj él, csak éppen nem szerette a nagy nyílvánosságot...		Ő pedig akrobatikus képességeit fitogtatta

 

Nyulak is voltak szép számmal, többféle színváltozatban, törpék, és "óriások" szintén.

Ugyanaz a szín, de két különböző méretben!

 

Ildiék a beagle körnél ragadtak, ahol időnként meglátogattuk őket, és közösen szurkoltunk a magyaroknak, és kutyáiknak, akik igen szép eredményeket értek el! A képen kicsit megfáradva már, viszont annál lelkesebben elemezzük kivel, mikor, mi történt, miket kellene megnézni még stb. stb.

 

Szimpatikus volt nekem az is, hogy nem "csak úgy" kiállításokat rendeztek, hanem a kiállítás mellett, komoly klubélet is folyt a háttérben, ezen a képen például a görényesek klubstandja látható.

Itt pedig a nyulasok klubstandját kaptuk lencsevégre..

 

Végezetül még néhány érdekesség:

A képek érdekessége, hogy a malac akkora volt, mint a törpenyulak mellette.
Egy kis boci...

 

Az utolsó képen bemutatom mire is jó egy szállító box, Ausztriába menet még egy kis kölyök texel volt benne, Lunabakelo Erzsi, aki ma már egy osztrák tenyészetben él Sabinánál. Hazafelé pedig a jobb helykihasználás végett, a malac ellátmányunk egy kis része kapott benne helyet (ezt el is felejtettem, menünkhöz járó kis játékfiguráink is benne maradtak... :o))

 

 copyright © 2003 lunabakelo

Minden jog fenntartva.