Tengerimalacok,
leginkább 16-20 fokon érzik jól magukat. Ha nem a lakásban, hanem egy
melléképületben helyezzük el állatainkat, a hőmérséklet télen
se szálljon 10-12 fok alá. A helyiség jól szellőztethető, ugyanakkor huzatmentes
kell legyen. Malacaink ne legyenek hírtelen hőingadozásnak kitéve.
Lakásnak egy huzatmentes, világos pontján helyezzük el őket, de közvetlenül ne érje malacainkat napfény. A tengerimalacok társas lények, ezért olyan helyet keressünk ahol ők is részt vehetnek a család életében. Csendes nyugodt, de nem elszigetelt helyen legyenek. Elhelyezéskor azt is vegyük figyelembe, hogy malacunknak biztonságérzetet ad, ha nincs túl alacsonyan.
Minél tágasabb férőhelyet tudunk biztosítani állatainknak annál jobban érzik magukat. (A tengerimalacok szívesen ugrálnak (popcorn ugrásnak is nevezik), rohangálnak, ha elég életteret biztosítunk számukra.). Ami legalább 80-100 cm hosszú, 50-60 cm széles, 30-40 cm magas legyen. Ez egy vagy két állatnak elegendő.
Tarthatjuk őket üvegterráriumban vagy ketrecben is. Van aki erre esküszik ,van aki arra.
A terrárium mellett az szól, hogy nem szórják ki az almot belőle. Viszont sokkal rosszabb a szellőzése, mint egy ketrecnek, ez főleg nyáron okozhat gondot. A tengerimalacok nem tudnak izzadni, könnyen hőgutát kaphatnak. (Lehetőleg olyan magas legyen a terrárium oldalfala (25-30 cm), hogy szellőzése megfelelő legyen. de a malacunk ne tudjon kimászni belőle.) Törékenyek, ezért elég körülményes a tisztításuk.
Ezért talán a ketrec jobb megoldás
malacaink számára,
így nincsenek annyira elszigetelve a környezet ingereitől (szagok, hangok
jobban eljuthatnak kis kedvenceinkhez). Ma már remek mélytálcás, előre
gyártott ketreceket lehet kapni (műanyagból van a tálca, egyszerű tisztítani).
A rácsra fel lehet szerelni szénarácsot is, ez egyrészt megóvja szénát a
szennyeződéstől (ürülék, vizelet), másrész remek szórakozást nyújt a szálak
egyenkénti "kibogozása". Az olyan ketrec, aminek az alja is rácsos
alkalmatlan tengerimalac tartására. Állataink lába beleakadhat, nem tudnak
biztonsággal mozogni rajta, akár még lábtöréshez is vezethet.
Magunk is készíthetünk ketrecet például egy régi szekrény átalakításával, azonban ezt olyan anyaggal kell bevonni, ami nem engedi át a vizet, illetve a vizeletet. Ügyeljünk arra, hogy milyen vegyszereket használunk a felületek kezelésére, mivel ezek többsége mérgező állatainkra. Használhatunk szigetelésként például linóleumot, de vigyázzunk nehogy megrágják (bélelzáródást okozhat). Akadályozzuk meg, hogy a linóleum széleit megkezdhessék.
Néhány ötlet a ketreckészítéshez:
http://www.cavycages.com/easy.htm
Kerti kifutót is építhetünk tengerimalacainknak.
Úgy alakítsuk ki, hogy az időjárás megváltozásakor is megfelelő legyen. Helyük mindig száraz legyen, eső ne érje. Bármely napszakban legyen elegendő árnyékos terület is. Ragadozók ne férjenek malackáinkhoz (rácsozzuk be).
Alomként használhatunk száraz faforgácsot (ne legyen gyantás, mert mérgező). Ne legyen poros, mert az belélegezve rendkívül ártalmas. (A fűrészpor ugyan ezen okok miatt nem megfelelő.) Ma már kapható speciálisan rágcsálóknak készült alom is, ezeket nyugodtan megrághatják, ehetnek belőle.
Tengerimalacaink életét színesebbé tehetjük, egy két aprósággal, faágak, vagy mint például egy remek búvóhely. (Készen is lehet kapni, de mi magunk is könnyen elkészíthetjük álmaink malacházikóját). A tengerimalacok ezeket is megrághatják, ezért vigyázzunk ne legyen mérgező.
Ha szállítanunk kell őket:
Szállíthatjuk őket papírdobozban (levegőző nyílást is csináljunk). De a legjobb megoldás, ha szállítódobozt veszünk, tegyünk be egy kis forgácsot, vagy egy régi törölközőt, egy-egy répát, és egy kis szénát is. (Kerüljük a nagy melegben történő szállítást.)
copyright © 2003
lunabakelo
Minden jog fenntartva.