Bakelo

Bák kutyusunk:

Juhász Gyula : Beteg kutya

Úgy néz reád, mint a szótlan fájdalom
És vánszorog a ragyogó napon.
Szeméből csöndes panasz sír feléd,
Keresi részvéted tekintetét.
Tebenned bízik, úrban a hívő,
És kínjait eléd teríti ő.
A mindenség poklában didereg,
Oly nyomorult, akár az emberek.
A megváltó halált nem ismeri,
Nem tudja, hogy az enyhet ad neki.
Csak nyöszörög, sírása könnytelen
S az égre szűköl árván, csöndesen.
Testvéred ő is és osztályosod,
A nap alatt egy a ti sorsotok,
Szenved, pedig nincs semmi vétke sem,
Ártatlan ő, szegény és védtelen.
Mégis embernek ember gyilkosa
És a kutyától nem tanul soha!

Bakelo, az öreg kutyánk, már tudja...

Az utolsó nap, az utolsó fülhúzás

Bakelo felett nem csak Benny repült el.

13 év vele, s ki tudja mennyi, nélküle...

A következő néhány kép segítségével szeretném bemutatni milyen is volt Bakelo.

2010 január Bakelo (majdnem 13 éves), Benny (8 hónapos) és én. :o)
Bakelo örömmel fogadta Bennyt, aki kicsit megszínesítette a mindennapjainkat.

Bakelo: 2006 augusztus, már 9 éves múlt!

Bákelo: 2007 szeptembere (Zebegényben), hurrá már 10 éves múlt, szerencsére jól van, még mindig nagyon szeret kirándulni!
(Sokan nem gondolták, hogy 10 éves korában is még velem lesz...)

2007. Zebegény

Spuri és Bák egy patakocskában

Bák papája egy gyönyörű bobtail, aki nem ismert lehetetlent, egy 2m magas kerítésen át jutott be szíve választottjához. Anyukája pedig egy jó kiállású rotweiler volt. Kettejük nászából lett "csoda" kutyusom Bákelo. Küllemében, és jellemében is inkább a bobtail-ra hasonlított, de fekete színével és az orrán lévő jellegzetes barna folttal nem tagadhatta meg roti őseit sem.

Imádta, ha fésülik olyankor elnyúlt és csukott szemmel élvezte a műveletet. Ilyenkor nagyon boldog volt, mert ekkor csak vele foglalkoztunk. Megtanulta, hogy ha azt mondjuk "oldalra", szépen le kell feküdnie az oldalára és már jött is a simogatás és a fésülés.

A fényképezés kedvéért megkértem Bakelo-t, hogy feküdjön az oldalára, de a fésülés elmaradt. Ő meg csak lesett, hogy mi történt, ma nem lesz fésülködés?!?

Bák körülbelül egy éves lehetett mikor, megérkezett mellé Spuri a kis welsh-terrier keverék. Nagy volt az öröm, mind két kutya részéről. Bák rögtön gondjaiba vette a kicsit, vigyázott rá, tanítgatta. Oly annyira, hogy az szépen a fejére is nőt.

Bákelo imádta az állatokat, a macskák a kedvencei, volt is egy saját cicája Frigyes (Bár ezt a kijelentésemet Frici cicám biztos megcáfolná). Emlékszem egyszer Spurival közösen bekerítették a szomszéd macskáját, az meg mire észbe kapott volna, már kapta is a puszikat.

Általában a többi kutyával is jól megvan.

A képen a három jó barát látható.

Bal oldalon Gaston a németjuhász, középen Bák, jobbra pedig Spuri.

Most következő képen megfigyelhetjük, amint "jól nevelt" kutyusaink, gazdáikat hátrahagyva "lerohanják" Millit a dalmatát.

Pár másodperc múlva:
Immár három fékevesztett kutya száguld tova.

Mikor pedig a felelősségre vonás következne, a következőhöz hasonló kép tárult elénk.

Hát ilyen volt az Én kedvenc kutyusom Bák.